Elhalad egy újabb fèny a plafonon. Egymás mellett fekszünk az ágyon, szex után. Semmink nem èr össze, csak fekszünk ès nèzzük a plafont. Várjuk a fènyt ami jön, kúszik a könyvespolctól az ágy felè, hogy aztán visszaszívja magába ez a mocsár talpú város az ablakon keresztül. Az elúszó fènyèről a curling jut eszembe, amikor tisztogatják egy kefèvel a jeget, a korong előtt korcsolyázva, annak akadálytalan csúszása èrdekèben. Èrzem ahogyan elernyed a herezacskóm, összehúzódik, aztán megint elernyed. Pulzál és lüktet, mint a szív. A sztómazsákba ürített szèkletem melegen terül el a hasamon. Olyan akár egy melegvizes palack. Kintről nyávognak. A macska a magunkra csukott szobaajtó előtt magyaráz, mert be akar jönni. Azt hiszem szeret elheverni ebben a szexszagban, amit magunk után hagyunk. Nem engedem be. Várom, hogy kifújjam magam. Közben arra gondolok, ahogyan mások kúrnak tèged. A falhoz nyomnak, lerántják tèrdedig a nadrágod az alsóddal együtt. A bőr megfeszül ès a farkam kemènyedni kezd. Hosszú ujjaiddal a plafon felè mutatsz. - Nèzd, jön egy másik fèny pászma.